DTP ismeretek

Ismertetünk néhány alapvető információt a DTP világából. Ezzel a segédlettel segítünk eligazodni a kifejezések között.

Adathordozó

Számítástechnikai eszköz (floppy, CD, USB memória, DVD, stb.), amelyen a nyomdai feldolgozásra kerülő anyagot rögzítik. Minden esetben egyeztesse az anyagokat tartalmazó fájlok formátumát nyomdánkkal, ugyanis az ezek kezeléséhez szükséges nyomdaipari szoftverekkel rendelkeznünk kell a nyomtatási munkák elkezdéséhez. Napjainkban egyre terjed az online leadás lehetősége a nyomdákban, mikor FTP webszerverre töltheti fel a kívánt anyagokat, nyomdai szórólapokat, prospektusokat.

Alátöltés, hizlalás, túltöltés

Nyomdai eljárás a passzerhiba eltüntetésére. Színek éles szélű találkozásánál a legkisebb nyomdai pontatlanság is azt eredményezi, hogy a papír fehér színe kilátszik. Ennek elkerülésére a két szín közül a világosabbat egy kissé (néhány tizedmilliméterrel) meg kell növelni, hogy így alátöltődjön, befusson a sötétebb alá. Az elütő színű felületek kis mértékben átfedik egymást, így a határvonalon még elcsúszás esetén sem jelenhet meg a fehér papír.

Alnyomatrendszer

A szövegnyomat alatt helyezkedik el, a kereten belül. Legalább két különböző színű, egyedileg készített, bonyolult rajzolatú, 75ľm-nél kisebb vastagságú grafikai elemeket is tartalmazó vonalrendszerből áll.

Aranymetszés

Vagy aranyarány egy olyan arányosság, ami a természetben és művészetben is gyakran megjelenik, természetes egyensúlyt teremtve a szimmetria és az aszimmetria között.Az aranymetszés arányait tartalmazó formák máig nagy esztétikai értékkel bírnak, számos területen (például a tipográfiában vagy a fényképészetben) alkalmazzák őket.A tipográfia, avagy a betűk művészete - is épít az aranymetszés szabályaira: a címek, alcímek és a szövegtörzs betűméretének viszonyát általában az aranyarányban szokás megállapítani.A gyakorlatban az aranymetszést a lapméret, laptükör kialakításánál, oldalon egyedül elhelyezkedő kisebb kép, iniciálé elhelyezésénél használhatjuk fel nagyon hatásosan.

Átdolgozott kiadás

Egy már korábban megjelent mű módosított szövegű kiadása.

Top

Banding

Kis színmélység esetén a lágy tónusok közötti átmenetek lépcsőszerűen szétesnek. Dithering, vagyis árnyalás révén sok esetben orvosolható.

Betűfokozat

Betűméret pontban meghatározva.

Betűkészletek (fontok)

A nyomdai betűkészletek (fontok) elnevezés vonatkozik az írógépjelek különböző méretű és stílusú karaktereire. Mikor betűképet vagy fontot választunk, mindenképpen vegyük figyelembe az alábbi három tényezőt:

• A font vizuális megjelenését, amely személyes ízlés kérdése is.

• A font mérete és stílusa illeszkedik-e az nyomtatott kiadvány tartalmához, a közönség

összetételéhez, képes-e közvetíteni az üzenetet, és megszólítani az olvasót?

• A font olvashatóságát - képes-e közvetíteni az üzenetet a lehető legvilágosabb

formában?

Két betűkészlet családot különböztetünk meg: a talpasokat (serif) és talp nélkülieket (sans serif). A talpas betűkészleteknek - ahogy a nevük is mutatja - egy rövid dekorációs vonal vagy vonás van a nyomatott betű vonalainak végén. A talpas betűkészletekben a kisbetűk egyedibbek és jobban felismerhetők, így könnyebb azokat olvasni. A talp nélküli betűkészleteknek ezzel szemben nincs dekorációs vonal vagy vonás a nyomatott betű vonalainak végén.

Minden választott betűkészletet figyelembe kell venni, azokat is, amelyeket a szöveg tördelésben, és azokat is, amelyeket a vektoros grafikákban használunk.

Színes betűknél a telített (saturated) szövegek biztosítják a legjobb megjelenést.

Figyeljünk oda, hogy ne használjunk két vagy három különböző betűkészletnél többet egy kiadványban. Ennél több rendetlen, zavaró megjelenésű nyomtatott szöveget eredményez.

Betűtípus

Egy azon elv szerint készített, azonos stílusjegyeket mutató betűkészletek összessége.

Bibliográfia

Irodalomjegyzék.

Blikkfang

Figyelmet felkeltő kép, rajz, színösszetétel, grafikai elem.

BMP

Windows (BitMap) pixelgrafikus adatformátuma.

Brosúra

CDR

Corel Draw vektorgrafikus adatformátum.

Címnegyed

A könyv első (általában) 4 oldala, amelyben az 1. oldal a szennycímoldal, a második üres, a 3. oldal a főcímoldal, a 4. pedig a kolofon vagy impresszumoldal.

Címoldal

A könyv harmadik oldala, a címet, a szerzőt és a kiadót vagy emblémáját (ha van) tünteti fel.

Címrendszer

Eltérő fokozatú fejezetcímek a tartalomnak megfelelően súlyozva.

CMS (Color Management Systems)

Egységes színkezelő rendszer, a kép bevitelétől a kinyomtatásáig biztosítja a színhelyességet.

CMYK

A CMYK színtér olyan elnyelési módszerrel előállított színkeverési modell, amelyet a nyomdászatban használunk:

C: Cián

M: Magenta

Y: Yellow (sárga)

Top

Depth of Field (mélységélesség)

Az a térköz, amelyen belül a különböző távolságban levő tárgyak élesnek látszanak.

Didot-pont

1 pt=0,376 mm; 12 pt=4,56 mm

Digitális proof

Adathordozóról digitális eljárással készített próbanyomat kolor nyomtatás színhelyességének ellenőrzésére.

Direkt szín

Színminta vagy Panton-szám alapján meghatározható szín.

Diviz

Rövid elválasztó vonal (-).

DPI

"Dots per inch" (azaz képpont per hüvelyk). Annak megadására szolgál, hogy egy képen milyen sűrűn találhatók egymás mellett az azt alkotó képpontok. Használják szkennerek, nyomatók felbontásának megadására is. A képernyőfelbontás 72 dpi, nyomtatási feladatokra 300 dpi-s képeket szokás használni.

DTP

DeskTop Publishing, számítógépes kiadványszerkesztés

Az asztali kiadványszerkesztés számítógép és speciális szoftverek használata dokumentumok létrehozására desktop-ra vagy nyomdai célokra. Azaz kiadványszerkesztésnek nevezik az olyan dokumentumok számítógép segítségével való létrehozásának folyamatát, mint pl. hírlevelek, brosúrák, könyvek és más kiadványok, amelyeket egykoron sokfajta nem-számítógépes technikával (pl. fényszedőgépekkel) állítottak elő. Napjaink szoftverei mindezt elvégzik. Szakszerűen fogalmazva az asztali kiadványszerkesztés digitális file-ok megfelelő formában történő összeállítása nyomtatásra. A gyakorlatban a grafikai tervezési (design) folyamatot is ideértjük, hiszen ehhez is számítógépeket és grafikai szoftvereket használunk fel.

A kettő összehasonlítása:

1, A dtp egy olyan folyamat, amely során számítógépet és speciális szoftvereket használunk fel szöveg és grafikák kombinálására annak érdekében, hogy dokumentumokat állítsunk elő.

2/a, A grafikai tervezés egy olyan eljárás és művészet, amely szöveget és grafikákat kombinál és üzenetet kommunikál a logók, grafikák, brosúrák, hírlevelek, poszterek, jelek és a vizuális kommunikáció más eszközeivel.

2/b, A dtp szoftver a grafikai tervezők (és non-designerek) eszköze, hogy vizuális kommunikációt hozzanak létre desktop vagy nyomdászati céllal.

EAN kód

European Article Number Code Árucikkek azonosítására használt, 8 vagy 13 jegyű vonalkód szabványa.

Egyszerű ellenőrzés (Soft Proofing)

Az egyszerű ellenőrzést gyakran használják mind a tervezők, mind a nyomdai előkészítők, hogy már a monitoron látott kép alapján dönteni tudjanak az egyes színek megfelelőségéről. Az optimális ellenőrzéshez kalibrálni kell a monitort, és egy színkaraktert kell hozzárendelni. A kalibrálás elvégezhető az operációs rendszerben lévő eszközzel, a színkarakter létrehozása azonban általában speciális színkezelő szoftvert és hardvert igényel (például: colorimeter).

Előszó

A szerzőnek a könyv témájához kapcsolódó nyitógondolatai.

EPS

PostScript vektorgrafikus adatformátum.

Eredeti anyag

A nyomdai feldolgozásra szánt nyers szöveg és képanyag. A szövegeredeti olyan szöveges anyag, amelyet általában szkenneléssel digitalizálnak további feldolgozásra. A képeredeti olyan pozitív papírkép vagy diapozitív, amely fotózással, szkenneléssel digitalizálható a nyomdai feldolgozáshoz.

Élőfej

A szedéstükör élén, az oldal felső részén a szövegfolyamtól vonallal vagy üres felülettel elválasztott információs terület. Jellegzetes megoldása lexikonok, enciklopédiák, szótárak, tudományos kiadványok és esetenként irodalmi kiadványok esetében is.

Top

Fakszimile

Hasonmás.

Fájlformátum

A nyomdának leadott digitális anyagok formátuma. Fontos, hogy megrendelőinkkel egyeztessük az anyagokat tartalmazó fájlok formátumát, mert az ezek kezeléséhez szükséges szoftverekkel rendelkeznünk kell. A nyomdák korábban az úgynevezett postscript fájlban kapták meg az anyagokat, napjainkban ezt folyamatosan kiszorítja a PDF fájlformátum.

Fej

Táblázatok oszlopainak megnevezéseit tartalmazza.

Fejezetcímoldal

Egy fejezet címét tartalmazó oldal, amely (ha csak a megrendelő másként nem rendelkezik) minden esetben páratlan (jobb) oldalra kerül.

Felhasználás

Egyes nyomdai kiadványok felhasználási területe speciális gyártási folyamatokat igényel. Ezért pl. kültéri felhasználású termékek megjelölése lényeges a nyomda számára. Ilyen esetekben a kiadványt (pl. plakát) megfelelő, tartós festékkel célszerű készíteni.

Folyóirat

Rendszeresen, évenként legalább négyszer megjelenő sajtótermék.

Font

A GEM-rendszer alatt egy font egy betűtípus egy változatának egy fokozatát jelentette. A vektoros TrueType és a PostScript 1 esetében az összes fokozat adatait (leírását) egyetlen fájl tartalmazza. Természetesen külön fájl az antikva, külön a kurzív, (fél)kövér és (fél)kövér kurzív változatokat. Egy-egy fájl jelent egy fontot. Az előbbiekből következik, hogy ha egy betűből több változatra van szükség, akkor újabb fájloknak kell tartalmaznia a leírásuk adatait. Mivel egy név alatt legfeljebb négy fájl lehet, ilyenkor új nevet adnak a többi betűfajtának.

Forgatókönyv

Nyomtatványnak megfelelően elhelyezve tartalmazza a szöveg, az ábrák és képek levonatát vagy imitációját.

Fotómontázs

Több kép egyesítése új összefüggő képpé.

Forrásfájl

A kiadvány eredeti (első) számítástechnikai feldolgozási formátuma.

Függelék

Egy könyvnek a főszöveget követő, azt kiegészítő része. Általában statisztikákat, táblázatokat, vagy egyéb - a főszövegben terjedelmességük miatt nehezen elhelyezhető - szövegeket, dokumentumokat tartalmaz.

Fül

A védőborító, illetve a kartonfedél behajtott része. Fotó, életrajz, tartalmi összefoglaló, ár, vonalkód stb. kerülhet rá.

Füzet

Könyvnél kisebb terjedelmű, általában irkafűzött kiadvány; más néven: brosúra.

Gradáció

Képek árnyalat-terjedelmének kifejezése.

Guilloche

Bizonyos geometriai törvények szerint egymásba fonódó, védő vonalmintázat.

Gyártás-előkészítés

A készülő termék műszaki és szervezési utasításainak kidolgozása.

Top

Hasáb

A szedéstükör felosztása függőleges részekre.

Háttérfedés

Kép témájának elválasztása a nem kívánt háttér eltávolításakor.

Holográfia

Fényképészeti eljárás, amellyel a tárgy térhatású képét lehet előállítani lézersugár interferenciája alapján.

Hologram

Holográfiával készített kép.

HTML

hyper text transfer protocol A Web univerzális nyelve, szöveges dokumentumok jelölési rendszere

Impresszum (kolofon)

A kiadvány címnegyedében vagy végén elhelyezett önálló oldal, amely a szerzői jog, a kiadó és a nyomda főbb adatait tartalmazza.

Iniciálé

Kiemelt, díszes kezdőbetű fejezetek elején.

Top

JPEG formátum

Joint Photographie Experts Group Igen elterjedt tömörítési eljárás 256 színárnyalatú vagy annál több színű raszteres képek tárolásához. A JPG a TIF formátummal szemben "veszteséges" eljárás, a kép minősége a tömörítés arányában romlik, de ezt egy bizonyos határig az emberi szem nem veszi észre. A JPG formátumban levő képállományok nevének kiterjesztése rendszerint: JPG (Az eljárás a nevét az azt kidolgozó csoportról kapta.)

Képfelbontás

A nyomandó kép részletgazdagságának mértéke. Digitális feldolgozásnál egysége a dpi (dots per inch), vagyis az egy hüvelykre (inch) jutó képpontok száma. Hagyományos fototechnikai (nyomdai) feldolgozásnál egysége a raszter, vagyis az egy négyzetcentiméterre jutó raszterpontok száma.

Képméret és képátalakítás

A nyomdai technológiában nem a kép pixelekben (megapixelekben) mért nagysága számít, mint a számítógép monitorok, digitális fényképezőgépek és webes alkalmazások esetén, hanem a kép a nyomtatványban látható fizikai nagysága (mm-ben vagy cm-ben), és az, hogy egy adott területen belül a képpontok milyen sűrűséggel helyezkednek el. Ezt adja meg a DPI mértékegység. A képek képpont sűrűségét a felhasználástól függően érdemes előre egyeztetni nyomdánkkal. A képek kialakítására a következő alapelvek használhatók:

Minden képet olyan grafikai szoftverrel szerkesszünk, forgassunk, vágjunk körbe, vagy méretezzünk át, mint például az Adobe Photoshop. Lehetőleg ne méretezzünk át, vágjunk körbe, forgassunk vagy állítsunk a képeken a tördelő programokban! A képeket 100 százalékos nagyságban helyezzük el a tördelt oldalon.

A legjobb minőségű digitális nyomat eléréséhez a javasolt képfelbontás 300 dpi a valós végterméken elérni kívánt méretben. (Vonalrajzok esetén az 1200 dpi felbontás adja a legjobb eredményt.)

A képeket a "bicubic sampling" eljárással méretezzük át a Photoshopban, és vágjuk körbe

A legjobb nyomtatási minőség érdekében ne állítsunk be áttetszőséget vagy raszterszöget

A képek tömörítésénél lehetőség szerint mellőzzük a JPEG tömörítést - előre nem látható képtorzításokat eredményezhet. Használjunk inkább veszteségmentes TIFF vagy EPS formátumot.

Kézirat

Sokszorosítás céljából készült szövegeredeti. Tartalmazza a szedésre vonatkozó utasításokat, helyesírásilag hibátlan.

Kiemelés

Betűfajtában vagy fokozatban eltérő, megkülönböztető hatású szövegrész a tartalom érthetőségének fokozására használják.

Kifutó

A papír széleit elérő képelem, tónus, alnyomat. (Túlnyúlás mérete 3-5 mm).

Kifutó kép

egy vagy több oldalán szegély (margó) nélkül megjelentetett kép. A kifutó képet tartalmazó nyomtatványok tervezésekor figyelembe kell venni, hogy a kép szegélymentesnek szánt szélein végső körülvágáskor néhány (3-5) mm-t levágnak.

Kilövés

A kilövés az a folyamat, mikor több lapból álló kiadványok oldalait úgy rendezzük el, hogy a munka befejezése után a lapok megfelelő sorrendben és irányban álljanak. Az oldalak kilövését befolyásolja a kötés és a választott munkabefejezési eljárás. A lapok rendezése a kilövés során több tényezőtől függ, többek között:

• a végleges dokumentum oldalainak méretei,

• annak a papírnak a mérete, amelyre a nyomtatás történik, és

• hogyan hajtjuk meg a kiadványt, vágják és/vagy kötik.

Napjaink kilövést végző szoftverei kiszorítják a nyomtatást előkészítő gépkezelők komoly odafigyelést igénylő manuális pozicionálását, a kezelő utasításai alapján automatikusan elhelyezve a lapokat a kiadványon belül, megfelelő helyen és helyzetben.

Az a folyamat, amelynek során az olvasási oldalpárokból (lásd Olvasási és nyomdai oldalpárok) nyomdai oldalpár készül, ma már digitálisan történik - vagy manuálisan egy tördelő szoftverben, vagy egy kilövő alkalmazás használatával. Ez sokkal gyorsabb, pontosabb, egyszerűbb módszer a munka végső előállításának előkészítéséhez.

Kiskapitális

Kapitälchen, Small Caps olyan verzális, amelynek mérete a kisbetű középmagasságának felel meg (x vagy m betű magassága), a kezdőbetűk pedig nagybetűk.

Kolofon

A kiadvány cím negyedében vagy végén elhelyezett önálló oldal, amely a szerzői jog, a kiadó és a nyomda főbb adatait tartalmazza.

Kontraszt

Két folt denzitáskülönbsége.

Korrektor

Szedés kijavítását végző szakember.

Korrektúra

1. A szedésről javítás céljából készített, majd szabványos jelekkel kijavított levonat.
2. A szedési hibák kijavítása.
3. Szerzői korrektúra esetén az egyébként helyesen szedett szöveg megváltoztatása.

Korrektúralevonat

A kézirat szedett (általában tördelt) formája, amelyen a javítások elvégezhetők

Könyv

Folyószöveges és képes nyomdai termék.

Könyvoldal elemei

Ábra: A nyomtatvány jellegének megfelelő, annak szövegét magyarázó, szemléltető, díszítő illusztráció. Az ábrát az ábraaláírástól beosztás választja el. Az ábra magyarázó szövege, az ábrajegyzet az ábraaláírással egy tömbben vagy külön helyezhető el.

Élőfej: A szedéstükör felső szélén elhelyezett, a szerző nevét és a könyv címét vagy az oldalon tárgyalt téma címét, esetleg az oldalszámot is tartalmazó szövegsor.

Főszöveg Ívjelző (norma): A könyvkötészetben az ívösszehordás helyességének ellenőrzésére való. Az ívek első oldalán az alsó részen elhelyezett oldalszámmal egy sorban az ív száma, a szerző neve és a könyv rövidített címe, a harmadik oldalán az ív száma és egy felső csillag szerepel. Ha az ívet meghajtogatják, az ívjelző alá kell kerülnie a csillagos ívszámnak.

Lábjegyzet: Az oldal alján elhelyezett, a főszövegtől beosztással elválasztott, annak megjelölt szövegrészére vonatkozó kiegészítés, magyarázat, megjegyzés.

Marginális (széljegyzet): A szedéstükrön kívül az oldalszám felőli margón (vágásnál) elhelyezett cím vagy cím jellegű szöveg.

Könyv szerkezeti tagolása

Címnegyedív: A könyv első négy oldala, amely a könyvre vonatkozó és a könyvhöz kapcsolódó adatokat tartalmazza.

Tartalomjegyzék: Tükrözi a könyv tagolását, beosztását, a könyvben való tájékozódást segíti. Műszaki könyvekben előfordul decimális számozással is. Kialakítása oszlopos szedés jellegű.

Előszó: A szerzőnek a könyv témájához kapcsolódó nyitógondolatai.

Főrész: Fejezetekre és egyéb szerkezeti részekre bontott, címrendszerrel, beosztással, elválasztó lapok beiktatásával tagolt tartalom.

Jegyzet: A könyv főszövegére vonatkozó kiegészítés, magyarázat. Elhelyezhető az oldal alján, a fejezetek vagy a könyv végén.

Utószó: A szerzőnek a könyv témájához kapcsolódó zárógondolatai.

Irodalomjegyzék (bibliográfia) Név- és tárgymutató: Rendszerint címszavakból és hozzájuk tartozó oldalszám hivatkozásokból áll. Kolofon, impresszum.

Könyvtördelés szabályai

Tördeléskor a szöveghasábokat azonos magasságú oldalakká alakítják. Kézirat szerint elhelyezik és tagolják az eddig külön kezelt könyvrészeket. A tördelés esztétikai és tipográfiai feladat. A különböző könyvrészek egybeépítésével alakul ki a könyv végső megjelenési formája, tehát fejlett ízlést, komoly szakmai hozzáértést és nagy gondosságot igényel.

A könyv tagolása: címnegyedív, elő- és utószó, főszöveg, tartalomjegyzék, irodalom jegyzék, név- és tárgymutató, kolofon.

Fontosabb tördelési szabályok:

Soregyen: Minden oldalon azonos számú sor.

Fattyúsor: Kimenetsor az oldal élén vagy új bekezdés az oldal alján fattyúsor.

Kimenetoldal: Kimenetoldal szövegsorainak összege nagyobb legyen, mint a beütés.

Ábrák elhelyezése: Nyolc cicerónál keskenyebbre ne tördeljünk szöveget ábra mellé stb.

Verses könyvek tördelésének speciális szabályai: Pl. a vers optikai tengelyét kell a szedéstükör tengelyébe állítani.

A napilapok, hetilapok és folyóiratok tördelési szabályait módosítja azok tagolása, szerkezetük sajátos felépítése.

Top

Layout

Szedési vázlat a layout segítségével közlik a szedővel a leendő nyomóforma kívánt beosztását (vázlat, makett, beosztási terv). A layout fontos elem a kézirat-előkészítésben.

LCD

Liquid Cristal Display Folyadékkristályos kijelző.

Margó

Nyomtatott oldal szedéstükrén kívül eső szabad felület.

Marginális

A szedéstükrön kívül, az oldalak margóján elhelyezett cím vagy magyarázó jegyzet, megjegyzés.

Mire érdemes ügyelni egy kiadvány megtervezésénél!

Az első lépés annak megértése, hogy milyen kiadványt is szeretne. Oktatási célra készül? Szórakoztatásra? Eladáshoz? Ösztönzéshez? Ki az olvasóközönség?

Top

Olvasási oldalpár és nyomdai oldalpár

A nyomdai oldalpároknak nevezzük azokat az oldalakat, amelyek egymás mellett vannak, és így hajtás és a munka befejezése után megfelelő sorrendbe kerülnek. Például a nyomdai oldalpárokban egy katalógus első és hátsó borítója közvetlen egymás mellett van, így ha meghajtjuk, megfelelő helyre kerülnek. Mielőtt a nyomdai oldalpárokat hajtanák és kötnék, úgy tűnhetnek, mintha nem megfelelő sorrendben lennének.

Egyes esetekben megegyezik az olvasási és a nyomdai oldalpár. Például egy irkafűzött katalógus két középső oldala azonos nyomdai, és olvasási oldalpárként is. Az olvasási oldalpárok azok, amelyek egymással szemben jelennek meg a végleges kötésben és a befejezett könyvben (vagy más szavakkal: amit az olvasó valójában látni fog). Például: egy 12 oldalas brosúrában a 2. és 11. oldal, amelyek egymás mellett helyezkednek el a nyomtatás során, nyomdai oldalpárt alkotnak. A 2. és a 3. oldal, amelyek egymás mellett vannak a végleges terméken.

OCR

Optical Character Rrecognition, Optikai karakter felismerés.

Top

Pagina

Oldalszám, amit a kiadvány oldalain alul vagy felül helyeznek el.

Pantone azaz DIREKT szín (más néven kevert):

Standard színrendszer, melynek kódszámait a világon egységesen értelmezik.

A Pantone Színegyeztető Rendszer egy nagyon jól szabványozott színreprodukciós rendszer.

Azonban a Pantone rendszer 1114 direkt színét nem lehet szimulálni CMYK eljárás során, de 13 alap festék (14 a feketével) keverve speciálisan előállítható.

A Pantone rendszer rengeteg speciális szín előállítását teszi lehetővé, fémeset és foszforeszkálósakat egyaránt. A legtöbb Pantone rendszer szín a CMYK skála fölött van.

Páratlan oldal

Páratlan számozású, a nyitott termékben jobbra elhelyezkedő oldal.

Páros oldal

Páros számozású, a nyitott termékben balra elhelyezkedő oldal.

PDF formátum (kompozit)

Nagyobb terjedelmű szöveges és/vagy képes anyagok leggyakrabban használt tömörített fájlformátuma. Alkalmazásával eredeti méretében és minőségében tekinthető meg egy anyag.

Pivots Points (forgópontok)

A forgópont az objektum helyi koordináta rendszere. Ez határozza meg, hogy az objektum hogyan viselkedik bizonyos transzformációs műveletek, mint például az elforgatás és átméretezés során, valamint azt is, hogy miként viselkedik az objektum egy csatolt hierarchiában.

Pixel

A képnek a legkisebb eleme. Egy önállóan megjeleníthető pont raszteres grafikus eszközökön (képernyő, nyomtató stb.).

PS (PostScript)

Az Adobe cég által kifejlesztett, de ma már nemzetközi szabványnak tekinthető formátum, illetve leíró nyelv "nyomdakész" szöveges dokumentumok és képek tárolására. A PS dokumentumok tömörítés nélküli ASCII állományok, kiterjesztésük rendszerint: .PS vagy .EPS. Megjelenítésükhöz speciális szoftver, illetve a PS nyelvet ismerő nyomtató kell.

Top

Rácssűrűség

Azt mutatja meg, hogy milyen sűrűn helyezkednek el a raszterpontok egy képen. Mértékegysége a vonal/hüvelyk vagy vonal/cm. Általában 152 és 175 lpi a szokásos értéke.

Raszter

Fotótechnikai (hagyományos) feldolgozásnál a képet apró pontokra bontják rácsozási eljárással, más néven raszterezéssel.

Retusálás

Képjavítás, képtisztítás. Alapjában a képeredeti (papírkép, diakép, vagy scannelt grafika) sérüléseinek, színhibáinak kijavítása, de a képekkel való manipulációra is alkalmazzák, megváltoztatva annak valódiformáját.

RGB (additív színkeverés)

Additív, vagyis összeadó színképzés alapszínei. A vörös (Red), zöld (Green) és kék (Blue) egyenlő arányú keveréssel fehér színt adnak. A számítógépes monitorokon ezeket a színeket használják, nyomdai feldolgozásra a CMYK színek alkalmasak. A megjeleníthetőség érdekében a monitor a képeket képpontokká alakítja át, amelyeket vörös, zöld és kék színsugarakként vetít ki. Mivel nem minden monitor teljesen egyforma, színvisszaadásban különbségek láthatók közöttük. Az RGB színterek általában nagyobb tartományt fednek le a CMYK színtereknél, és egyre népszerűbbekké válnak a nyomtatóknak küldött munkák színtereként. Általánosságban a szélesebb színterek több színt képesek megjeleníteni, ami élénkebb és jobban telített képeket eredményez. A fájlok RGB formátumban tartása lehetővé teszi a más célokra való felhasználást, például webre, digitális médiaként vagy nyomatként. A legtöbb nyomdai berendezés azonban CMYK festékeket használ, ezért a PDF állományt CMYK tartományban kell elkészíteni.

RGB vagy CMYK?

Minden színtérnek meghatározott színtartománya van - az előállítható színek tartománya. Nincs egyetlen olyan színtér sem, amely elő tudja állítani a teljes spektrum összes lehetséges színárnyalatát. Egyes színterek több vörös, de kevesebb kék árnyalat visszaadására képesek, míg mások szélesebb spektrumát képesek előállítani a kéknek, de kevesebb vöröset. A kalibrálás fontosságának oka az, hogy a számítógép monitorok RGB (additív - összeadásos) színkeverést használnak a színek megjelenítésére, míg a digitális nyomtatók CMYK (kivonásos) színkeverést. Az RGB és CMYK színkeverési rendszerek közötti különbség eredményezi azt, hogy más színek látható a monitoron és a nyomtatási végeredményen.

RIP

Raster Image Processor, a PostScript fordítója, amely értelmezhetővé teszi a ps-t a nyomtatók, levilágítók számára.

RTF

(Reach text format) Leginkább a PostScripthez hasonló szabványos formátum "nyomdakész" szöveges dokumentumok és képek tárolására. Az RTF formátumot sok nagy kiadvány- és szövegszerkesztő program ismeri.

Top

Saját borító

A belívekkel azonos papírból készülő borító. Irkafűzött vagy gerinc ragasztott brosúráknál, füzeteknél használatos.

Sans serif (talpatlan betűkészlet)

A talp nélküli betűkészleteknek nincs dekorációs vonal vagy vonás a nyomatott betű vonalainak végén. Modernebb oldalképet biztosít mint a talpas betűkészletek.

Serif (talpas betűkészlet)

A talpas betűkészleteknek - ahogy a nevük is mutatja - egy rövid dekorációs vonal vagy vonás van a nyomatott betű vonalainak végén. A talpas betűkészletekben a kisbetűk egyedibbek és jobban felismerhetők, így könnyebb azokat olvasni.

Soregyen

Könyveknél az elő és hátoldalra nyomtatott sorok fedik egymást.

Sorkizárás

Tömbös szedés.

Szedéstükör

A kiadvány oldalainak a margók által határolt területe, ahol a szedett szöveg, illusztráció elhelyezkedik. Az élőfej a szedéstükrön belül, az oldalszámok azon kívül helyezkednek el.

Szennycímoldal

A könyv legelső oldala, mely csak a könyv címét és a szerző nevét tartalmazza.

Színbontás

A színes képeredetiről a komplementer szűrőn keresztül készített felvétel a cián, a bíbor és a sárga nyomószín formájában. A negyedik nyomószínhez (feketéhez) a három színszűrőn keresztül külön-külön készített felvétel adott megvilágítási aránnyal.

Színkezelő rendszerek

Megfelelő színkezelő rendszer nélkül ugyanabból a képből eszközönként különböző végeredmény származhat, az eredeti színtartományok összeegyeztethetetlensége miatt. A színkezelés kiszámítható és állandó eredményt biztosít a monitortól egészen a végeredményig, egymáshoz igazítva a különböző használt berendezések színtartományait.

Színtartomány

Mindegy, hogy ofszet vagy digitális nyomást használunk, fotófilmre dolgozunk, vagy csak egy dokumentumot nézünk a monitoron, jelenleg egyetlen eszköz sem képes visszaadni az emberi szem által látható színek teljes tartományát. Ez azért van, mert minden eszköz egy meghatározott színtéren belül dolgozik, amely a színek egy meghatározott tartományát (gamut) hozza létre. Mivel többféle színtér létezik, a színek megjelenése eszközről-eszközre eltolódhat. Ezek a színvariációk eredhetnek a képforrásokból, abból a módszerből, ahogy a szoftverek meghatározzák a színeket, a nyomtatásra használt médiától, és több más tényezőktől is, például hogy a gyártó milyen típusú vagy korú monitorokat használ.

Tipográfia

Egy kiadvány megtervezésének tudománya és művészete. A tipográfia alatt értjük a könyv tervezése, szedése során alkalmazott eszközök összességét.

Tördelés

Nyomtatvány végleges formába rendezése.

Tördelt levonat

A tördelési, szerkesztési előírások és a helyesírás ellenőrzése céljára készített korrektúra.

TIFF (Tagged Image File Format)

Képek, nem vektoros grafikák állományformátuma.

TXT

(text) Szöveges állomány.

Top

Utcaregiszter

Amennyiben a megrendelt kiadvány térképet tartalmaz, ahhoz tartozhat utcanévjegyzék, más néven utcaregiszter.

URL

(uniform resource locator) Internet cím megadásának egy módja.

Top

Vágójel

A vágott méreten kívül a nyomaton elhelyezett jel, mely a kötészet számára mutatja a vágás helyét.

Vákát oldal

Kiadvány tipográfiai elrendezésből adódóan üresen maradt oldala. A műszaki szerkesztő a könyvtervben áthúzott körrel jelöli.

Verzális

Nagybetű.

Vonalkód

Lézertechnikával olvasható, vonalakból álló jelsorozat. A vonalkód a termék EAN kódját jeleníti meg. Az ISBN vagy ISSN számmal ellátott termékek (könyvek, periodikák stb.) EAN kódját az ISBN, illetve az ISSN számból kell képezni.

Vonalas grafika

A kép, nyomat matematikailag leírható vonalakból, görbékből egyenes és /vagy görbe vonalakból, és az ezekkel határolt idomokból épül fel, amelyek természetesen lehetnek színesek is. Vektoros, vagy más néven objektumorientált ábrázolásnak nevezik. Előnye nagyításnál, kicsinyítésnél mutatkozik meg, mivel a képek nem képpontokból állnak tetszőlegesen nagyíthatók és kicsinyíthetőek. nem romlik a felbontás.

A vektorgrafikus ábrázolás alkalmasabb műszaki ábrák, egyszerű, vonalas grafikák, kiadványok, prospektusok, vagy hosszabb szövegek kezelésére. A végeredmény minősége csak a képmegjelenítő eszköztől függ.

A vektorgrafikus rajzolóprogramok a képek felépítésére egyszerű alakzatokat (téglalap, ellipszis, sokszög, stb.) és ún. Bézier görbéket (csomópontokkal, a csomópontok közt húzott görbékkel és érintőszakaszokkal felépített görbéket) használnak, Egy vektorokból álló objektumokkal felépített képen minden objektum kitölthető valamilyen színnel, viszont - mivel az objektumok jól elkülöníthető görbékből állnak - nincs lehetőségünk fotótechnikai eljárások (elmosás, élesítés, homályosítás) használatára. Ezek a műveletek csak a pixelgrafikus rajzolóprogramokkal végezhetőek el. A mai rajzolóprogramok képesek a vektorgrafikus rajzokat pixeles formátumra konvertálni, amelyen aztán további módosításokat végezhetünk. Pl.: Betűből álló grafika.

Top